3 elfeledett onsite tényező, mely fontos lett a Panda frissítés után

Túl vagyunk a 2014-es év felén, és a várva várt nagy bejelentés, amire a keresőoptimalizálással foglalkozók egy része bizton számított, elmaradt. Ez nem más, mint a Pingvin algoritmus egy újabb, tökéletesebb változatának lefuttatása.

E helyett egy Panda, és legújabban már egy Galamb is felrázta a kedélyeket a weboldal tulajdonosok körében.

A nagy csel, amit a Google bevetett, az a linkek helyett a tartalmak minőségének vizsgálata volt, ugyanis ezzel az igénnyel vezette be az új Panda algoritmusát 2014.05.19-én.

Panda – Pingvin – Kolibri

Tartalmunk minőségének 3 fontos mérőszáma

Tartalommarketing, a 2014-es év egyik közkedvelt kifejezése, ami hazánkban még csak most kezdi fénykorát élni. Sokan ezt úgy fogják fel, hogy legyen minél több tartalom/cikk a weboldalon, a többi nem számít. Hogy milyen az a tartalom és milyen formában jelenik meg a látogatók számára, az korántsem mindegy.

Már csak azért sem, mert ugyanaz a szöveg egy logikus, felhasználóbarát tördeléssel, címsorokkal és képekkel növelni képes a felhasználó élményét, illetve olvasásra bírja a látogatót, míg ellenkező esetben pillanatok alatt eltántorítja az egész weboldaltól.

Tartsuk mindig szem előtt, hogy tartalmaink a látogatóinknak szólnak, és a Google nem egy hús-vér ember, aki pénzt szeretne költeni nálunk.

Bounce rate

A visszafordulási arány, vagyis a bounce rate mérőszámmal képesek vagyunk a Google Analytics-ben megvizsgálni, hogy mely tartalmaink lehetnek azok, amiket nem annyira kedvelnek, vagyis úgy érzik, nem adnak kérdéseikre fontos, releváns választ.

Milyen az ideális arány?

Természetesen a 0%, de mivel nincsen két egyforma ember, ezért csak törekedni tudunk a minél alacsonyabb érték elérésére. Úgy gondolom, a 40% és ez alatti visszafordulási arány már jónak tekinthető, de ez nagyban függ a site témájától is (pl: egy vizuális témájú oldalnál könnyebb elérni a 10%-ot, míg egy nehezen megfogható pl: könyveléssel foglalkozó oldal esetében már a 30-40%-is szép eredmény lehet).

Visszafordulási arányok:

• 0%-40% kiváló,
• 40%-60% átlagos,
• 60% és afelett már kritikus szemmel nézzük és tegyünk ellene!

A bejövő forgalom módja tekintetében sem mindegy, hogy milyen csatornán keresztül jönnek be a látogatók.

Tartalomra érkező forgalom lehet:

• organikus
• közösségi oldalakról érkező
• direkt
• külső hivatkozások által

Érdemes mindegyik csatornát külön megvizsgálni, mivel más-más célból érkezhetnek a weboldalunk tartalmára, ezért fontos is különbséget tenni például egy Facebook post útján érkező és egy Google keresésből jövő forgalom között.

A Google hivatalos útmutatója sokat elárul erről a témáról: https://support.google.com/analytics/answer/1009409?hl=hu

Az oldalon töltött idő

Ez a mutató arról informál bennünket, hogy a látogatóink mennyi időt szeretnek eltölteni a weboldalunkon (akár egy adott url-n). Ez nem minden esetben arányos a bounce rate adataival, íme 1-1 példa:

Az oldalon töltött idő és a visszafordulási arány viszonya.

A két típusú oldalból jól látható, hogy milyen különböző célok foglalkoztatják a látogatókat.

A webáruház esetében a megfelelő termék kiválasztása, kosárba helyezése az elsődleges, míg a szolgáltatói oldalon több időt töltenek olvasással, tájékozódással a látogatók.

Dwell Time – Vegyük komolyan!

Mi is ez valójában? Nem más, mint a Google keresőt használók visszatérési ideje weboldalunkról – a találati oldalra.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy például a Google kereső találati oldaláról átjön a látogató, és ha nem tartózkodik bizonyos ideig az adott landing page-n, akkor a Dwell Time idő túl alacsony.

Valószínűsíthetően a közeljövőben nagyobb szerepet kaphat a dwell time a Google rangsorolási tényezői között, hogy az alacsony minőségű és nem releváns tartalmakat könnyebben kiszűrhessék.

Mérésére még külön eszközt jelenleg nem ismerek, de Neil Patel azt javasolja, hogy a Google webmester eszközökben a keresési lekérdezéseknél figyeljük meg a CTR-t, vagyis a SERP-ből való átkattintások arányát.

Keresési lekérdezések

Mit tegyünk?

A fentiekből látható, hogy tartalmaink minősége mérhető, legyen szó akár a saját weboldalunkról, vagy a kereső találati oldaláról.

9 pontos ellenőrző lista

1. Releváns tartalom készítése az adott kulcsszóhoz
2. Könnyen olvasható tartalom (megfelelő betűtípus és méret)
3. Szellős bekezdések, ne féljünk az Entertől
4. Gyorsan elérhető tartalom – szüntessük meg az akadályokat
5. Használjunk képeket – egy kép 1000 szónál is többet ér, ezt a bölcs mondást biztos hallotta már
6. Javítsuk weboldalunk sebességét, ki szeret várni?
7. Mobil eszközökre is optimalizáljuk webhelyünket
8. Egyszerű menüszerkezet és site felépítés, UX mindenek felett
9. Releváns titel és meta description tartalmak, amik átkattintásra ösztönöznek

Biztosra vehetjük, ha mindez megvalósul, akkor hosszabb ideig fognak tartózkodni weboldalunkon a felhasználók, melynek az organikus forgalom növekedésén túl egyéb kézzelfogható hasznát is magunknak tudhatjuk (többen osztják meg a közösségi oldalakon, szakértői státuszunk jobban megerősödik, bizalomnövelő hatása van, ezért szívesebben vásárolnak ennek hatására).